Az öngyilkos és önkárosító viselkedések kezelésében hatékony pszichoterápiás (nem gyógyszeres) kezelési módok

Az öngyilkosság megelőzésének és kezelésének vannak hatékony gyógyszeres (farmakoterápiás) és pszichoterápiás módszerei. 
Az öngyilkosság rizikófaktorai közül elsődleges a fennálló affektív (hangulati) betegség.  Ide tartoznak a depresszió különböző formái (major depresszió, bipoláris I és II depresszió).  Értelemszerűen ezen kórképek minél hatékonyabb és korai felismerése, (akut) kezelése és a megfelelő utógondozás jelentősen csökkenti az öngyilkosság bekövetkezésének esélyét. Az új, hatékony, biztonságos gyógyszerek (antidepresszánsok, szorongásoldók, antipszichotikumok) alkalmazása fontos az öngyilkosság megelőzésben.

A gyógyszeres terápián túl vannak olyan célzott pszichoterápiás módszerek, amelyek - az esetlegesen szükséges gyógyszeres terápiát kiegészítve - bizonyítottan hatékonyak az öngyilkos és önkárosító viselkedés megelőzésében, illetve kezelésében.

Dialektikus Viselkedésterápia (DBT)

A dialektikus viselkedésterápia (angolul: dialectical behaviortherapy, DBT) speciálisan borderline (érzelmileg labilis) személyiségűek részére kidolgozott terápia. Az egyéni pszichoterápiát és csoportos pszichoszociális készségfejlesztést kombináló DBT-t Marsha M. Linehan amerikai pszichológus dolgozta ki. Célja az érintett személyek legsúlyosabb mindennapos problémáinak viszonylag gyors és hatékony enyhítése. Ezt szolgálja az ellentétes érzelmek és késztetések u.n. "dialektikus" egységként való kezelése, valamint a hiányos vagy sérült lelki készségek négy készségblokkban történő fejlesztése. Az egyes modulok (1) a belső élmények ítélkezésmentes tudatosítását (tudatos belső figyelem), (2) a társas kommunikáció hatékonyságának növelését, (3) az érzelemszabályozás javítását, valamint (4) a feszültségtűrés és kríziskezelés képességének fejlesztését célozzák.
A megjelenése idejében a DBT volt az első, klinikai vizsgálatokkal is igazolt hatékony terápia borderline személyiségű betegek kezelésében. A DBT elméleti alapját átfogó biopszichoszociális és dialektikus megközelítés adja.


A DBT-ben nagy hangsúly kerül nagyfokú feszültségből, indulatból, bűntudatérzésből, ürességérzésből eredő önsértő, önkárosító viselkedésformák csillapítására. A teljes terápia, de kifejezetten a fent említett 4. modul a krízishelyzetek - mint pl. az öngyilkos viselkedés vagy önsértés - kezelésére fókuszál. Bár a DBT-t kifejezzen borderline személyiségek részére dolgozták ki, egyéb indulatkezelési, krónikus hangulat vagy érzelmi labilitás, tartós kapcsolati problémák esetén alkalmazható.

A DBT-ről bővebben a Wikipdián olvashat.

Amennyiben úgy érzi, a fentiekben leírt, vagy ezekhez hasonló problémákkal küzd és szeretne résztvenni dialektikus viselkedésterápiában, akkor jelentkezzen a Nap-Kör Mentálhigiénés Alapítványnál induló egyik csoportba:
dr. Udvardi Veronika (orvos, kognitív és viselkedés pszichoterapeuta): 20/527-8432

Problémamegoldó tréning

A problémamegoldó tréning (PMT) a problémamegoldó készség fejlesztésére kidolgozott, jól felépített, logikus, viszonylag rövid idő alatt elsajátítható módszer, amelyet már régóta széles körben alkalmaznak a pszichés nehézségek kezelésében, hazánkban sajnálatos módon alig terjedt el. A problémamegoldó tréning céljai a következők:

1. a rossz hangulat hátterében álló problémák felismerése
2. az erőforrások felismerésének elősegítése
3. szisztematikus módszer megtanítása az aktuális problémák megoldására valamint
4. a problémák feletti kontroll érzésének kialakítása

A tréninget megelőző felmérés lépései

1. Melyek a páciens problémái? Problémalista összeállítása.
2. Melyek a páciens erőforrásai – személyes erősségei, kiktől kap(hat) segítséget?
3. Tájékozódjunk más forrásból is: milyen más segítséget kaphat?
4. Pozitív problémaorientáció kialakítás
5. Keretek megbeszélése – az ülések valószínű száma, időtartama, időbeosztás, kik, milyen személyek vonhatók be?
6. Terápiás szerződés megkötése, illetve az együttműködés definiálása – tartalmazza a páciens és a terapeuta felelősségét a problémamegoldás folyamatában.
   
   

A problémamegoldás lépései

1. Problémák listája, komplex problémák lebontása kisebb egységekre. (Ez egyben modellt nyújt a betegnek arra, hogyan lehet a bonyolult „nagy” problémákat kisebb, könnyebben megoldható részekre bontani).
2. Célok meghatározása
3. A legfontosabb probléma kiválasztása.
4. Ötletek és megoldási lehetőségek gyűjtése (”ötletbörze”)
5. A megoldási lehetőségek rangsorolása, döntéshozás és kiválasztás
6. Cselekvési terv az adott részcél eléréséhez.
7. Az első lépéshez szükséges feladatok pontos meghatározása.
8. Végezze el a páciens az első lépést.
9. A haladás és a jelentkező nehézségek áttekintése a következő ülésen, értékelés, visszajelzés.

A problémamegoldó tréningről készült Prezi előadást itt megnézheti.

A PMT csoportos és egyéni formában alkalmazható. A Péterfy Sándor U. Kórház Krízisintervenciós Osztályán (fekvőbeteg és ambuláns formában) és a SE Klinikai Pszichológia Tanszékén (járóbeteg-ellátásban) folyamatosan indulnak csoportok.

(forrás: Ajtay, Gy., Bérdi, M., Szilágyi, S., Perczel Forintos, D. (2012) Egy hatékony beavatkozás szuicid prevencióban: a problémamegoldó tréning alkalmazása a klinikumban. PSYCHIATRIA HUNGARICA 27:(2), 92-102)

Ambuláns és járóbeteg, TB által finanszírozott pszichoterápiás helyek elérhetőségeit itt találja.