Mozgás- és táncterápiák
Összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy a mozgás- és táncterápiák olyan nonverbális módszerek, melynek fő eszköze a mozgás, a spontán tánc általi önkifejezés, a verbális szinteket megelőző, testtudati munka. Két fő irányzata ismert ma Magyarországon, a Pszichodinamikus Mozgás- és Táncterápia, mely a Pszichoterápiás Tanács által akkreditált önismereti módszer, emellett pedig a szélesebb eszköztárral dolgozó, ma még nem akkreditált Integrált Kifejezés- és Táncterápia.
A Pszichodinamikus Mozgás- és Táncterápia (PDMTT)
A pszichodinamikus mozgás- és táncterápia eszköze a spontán mozgásban és táncban rejlő gyógyító, alkotó folyamat, valamint a pszichoanalitikusan orientált csoportterápia eszközei, módszerei. A csoportterápiák szintje eltérő lehet, így a mozgásterápia használható az önismeret elmélyítésére, és pszichoterápiás célkitűzéssel is.
A terápia lényege
A PDMTT többféle munkamódból áll össze, ezek a testtudati munka, a kapcsolati munka, az alkotási folyamat és az átéltek verbális feldolgozása.
A testtudati munka alapja a testi érzések felszínre hozása, korrekciója. Testi érzéseink énünk legősibb rétegét képezik, rendszerint 2-3 éves kor előtt, azaz a preverbális korszakban kialakulnak. Éppen ezért a testélményeinkben rögzült töréseket, szorongásokat, vágyakat olykor nehéz szavakba foglalni. A PDMTT mozgásos részében a testi-mozgásos aktivitás és annak megfigyelése történik. A testélmények alakításával a hozzájuk kötődő tudattalan érzések, kapcsolati mintázatok is tudatosulhatnak és változhatnak.
Az egyéni és kapcsolati munka a mozgás során 2-3-4 fős és egész csoportos, közös mozgások során jelenik meg. Az egyszerű, egyéni, ún. „bemelegítő” mozgásos gyakorlatok segítik a saját testünkre való figyelést, annak érzékelését, majd a közös gyakorlatokban a másokkal való kapcsolódások során átélt testérzeteket.
Az alkalmak során a mozgás egésze improvizatív, nem egy koreografált munka történik, hanem a saját érzések, mozdulatok jelennek meg zenére, vagy akár zene nélkül. Ez az alkotási folyamat.
A pszichodinamikus módszerből beemelt elem, az önismeret fontos eszköze, a mozgásos élmények megbeszélése, az ún. „verba kör”. Tény, hogy nem lehet minden testi érzést szavakkal kifejezni, nagyon fontos a testi és verbális élményeink összekapcsolása a terápia során.
A terápia hossza és indulása
Egy tipikus pszichodinamikus mozgás és táncterápiás csoport kéthetente találkozik, egy csoportalkalom pedig 5 óra. Lehetségesek hosszabb (pl.250 órás) és rövidebb (pl. 50-100 órás) csoportfolyamatok. Az első 3 alkalom általában nyitott alkalom, mely során a tagok képet kapnak a munkafolyamatról, ezután a csoportok szerződést kötnek, ami azt jelenti: megbeszélik, milyen keretek között tudnak a legjobban együttműködni. Elköteleződni mindig az egész csoportfolyamatra kell.
A hosszabb csoportokat megelőzi egy személyes interjú a terapeutákkal. A demonstráció és az interjú célja, hogy az érdeklődők és a csoportvezetők is megbizonyosodjanak arról, hogy a PDMTT valóban a megfelelő módszer a jelentkező számára. Az interjúbeszélgetés során lehetőség van megfogalmazni azt, amiben a leendő tag változást szeretne elérni, az esetleges célok kitűzésére.
Milyen pszichés zavarok kezelésére alkalmazható?
A PMDTTalkalmazható szocioterápiás, önismereti és pszichoterápiás szinten.
Klinikumban általában a verbálisan nehezen megközelíthető, gátolt betegek gyógyításában van a legnagyobb jelentősége, mint például a:
Kik végezhetnek PDMTT-t?
PDMTT-t olyan pszichológusok, segítő szakmát végző személyek vezethetnek, akik a megfelelő óraszámú önismereti rész után elvégezték a Magyar Mozgás- és Táncterápiás Egyesület által indított képzést. Ennek több szintje létezik:
Hányan vannak egy PDMTT csoportban? Milyen a csoport összetétele?
Egy hosszabb PDMTT csoportot két mozgásterapeuta vezet, a csoport optimális létszáma általában 12–18 fő. Egy önismereti, felnőtt csoport összetétele nagyon változatos lehet. Minél változatosabb a tagok életkor, élethelyzet, nemek, élethelyzeti problémák szerinti összetétele, annál több tér nyílik a mindennapi életben, a hétköznapokban előforduló helyzetek, kapcsolatok reprodukálására, megértésére, újrakeretezésére.
Hogyan épül fel egy alkalom?
A csoport általában egy bejelentkező beszélgetéssel indul. A verbális kört követően következik a mozgásos munka, melyet a csoportvezetők a csoport aktuális állapotához igazítanak, instrukciókkal, zenékkel segítik a résztvevőket a testtudati munkában, az improvizációs készségek fokozatos kialakításában.
A mozgásos rész után újabb beszélgetés zárja le az alkalmat, amely lehetőséget ad az alkalom során megélt élmények feldolgozására, az egymásnak való visszajelzésekre, és arra is, hogy a hétköznapi tapasztalatok, valamint a csoportban megélt élmények összekapcsolódhassanak a személyekben, elindulva így a megértés és változás lehetősége felé.
Szükséges-e mozgásos előképzettség? Milyen eszközök kellenek a PDMTT-hez?
’Semmiféle mozgásos előképzettség, ügyesség, fittség, fiatalság nem szükséges!’
A csoport során, a vezetők által instruált feladatok, gyakorlatok során a csoporttagok a saját lelki is fizikai állapotukhoz illeszkedően tudják kialakítani improvizációs készségüket.
Javasolt puha, kényelmes, mozgásra alkalmas ruha. Általában cipő nélkül, mezítláb, vagy zokniban dolgozunk.
Egyéb irányzatok: Az integrált kifejezés- és táncterápia (IKT)
Az integrált kifejezés- és táncterápia (IKT) szintén mozgásos hangsúlyú, valamint egyéb művészeti elemekkel (rajzolás, festés, agyagozás, hangszerek használata, mesék alkalmazása, versírás, terápiás táncszínház, stb.) dolgozó egyéni és csoport-pszichoterápiás módszer. A folyamat az egész személyiségre ható önkifejezésre, alkotásra épül. Ebből a szempontból a kifejezésművészetek-terápia (expressive arts therapy) nemzetközi irányzatához tartozik, kiemelt hangsúlyt helyezve a mozgásra, táncra és testi élményekre.
Ez a fajta csoport jelenleg önismereti módszerként alkalmazható, klinikai alkalmazása mentális betegségekre még kidolgozás alatt ál.
Hivatkozások
http://mozgasterapia.net/
Forrás:
Szőnyi Gábor, Füredi János – A pszichoterápia tankönyve
Németh Attila- A pszichiátria rövidített tankönyve
A Magyar Mozgás- és Táncterápiás Egyesület hivatalos honlapja (lsd: fent)
Írta: Balló Henrietta
A Pszichodinamikus Mozgás- és Táncterápia (PDMTT)
A pszichodinamikus mozgás- és táncterápia eszköze a spontán mozgásban és táncban rejlő gyógyító, alkotó folyamat, valamint a pszichoanalitikusan orientált csoportterápia eszközei, módszerei. A csoportterápiák szintje eltérő lehet, így a mozgásterápia használható az önismeret elmélyítésére, és pszichoterápiás célkitűzéssel is.
A terápia lényege
A PDMTT többféle munkamódból áll össze, ezek a testtudati munka, a kapcsolati munka, az alkotási folyamat és az átéltek verbális feldolgozása.
A testtudati munka alapja a testi érzések felszínre hozása, korrekciója. Testi érzéseink énünk legősibb rétegét képezik, rendszerint 2-3 éves kor előtt, azaz a preverbális korszakban kialakulnak. Éppen ezért a testélményeinkben rögzült töréseket, szorongásokat, vágyakat olykor nehéz szavakba foglalni. A PDMTT mozgásos részében a testi-mozgásos aktivitás és annak megfigyelése történik. A testélmények alakításával a hozzájuk kötődő tudattalan érzések, kapcsolati mintázatok is tudatosulhatnak és változhatnak.
Az egyéni és kapcsolati munka a mozgás során 2-3-4 fős és egész csoportos, közös mozgások során jelenik meg. Az egyszerű, egyéni, ún. „bemelegítő” mozgásos gyakorlatok segítik a saját testünkre való figyelést, annak érzékelését, majd a közös gyakorlatokban a másokkal való kapcsolódások során átélt testérzeteket.
Az alkalmak során a mozgás egésze improvizatív, nem egy koreografált munka történik, hanem a saját érzések, mozdulatok jelennek meg zenére, vagy akár zene nélkül. Ez az alkotási folyamat.
A pszichodinamikus módszerből beemelt elem, az önismeret fontos eszköze, a mozgásos élmények megbeszélése, az ún. „verba kör”. Tény, hogy nem lehet minden testi érzést szavakkal kifejezni, nagyon fontos a testi és verbális élményeink összekapcsolása a terápia során.
A terápia hossza és indulása
Egy tipikus pszichodinamikus mozgás és táncterápiás csoport kéthetente találkozik, egy csoportalkalom pedig 5 óra. Lehetségesek hosszabb (pl.250 órás) és rövidebb (pl. 50-100 órás) csoportfolyamatok. Az első 3 alkalom általában nyitott alkalom, mely során a tagok képet kapnak a munkafolyamatról, ezután a csoportok szerződést kötnek, ami azt jelenti: megbeszélik, milyen keretek között tudnak a legjobban együttműködni. Elköteleződni mindig az egész csoportfolyamatra kell.
A hosszabb csoportokat megelőzi egy személyes interjú a terapeutákkal. A demonstráció és az interjú célja, hogy az érdeklődők és a csoportvezetők is megbizonyosodjanak arról, hogy a PDMTT valóban a megfelelő módszer a jelentkező számára. Az interjúbeszélgetés során lehetőség van megfogalmazni azt, amiben a leendő tag változást szeretne elérni, az esetleges célok kitűzésére.
Milyen pszichés zavarok kezelésére alkalmazható?
A PMDTTalkalmazható szocioterápiás, önismereti és pszichoterápiás szinten.
Klinikumban általában a verbálisan nehezen megközelíthető, gátolt betegek gyógyításában van a legnagyobb jelentősége, mint például a:
- Pszichózisok, pszichoszomatikus kórképek
- Személyiségzavarok
- Neurotikus zavarok
- Mentálhigiéné, prevenció
Kik végezhetnek PDMTT-t?
PDMTT-t olyan pszichológusok, segítő szakmát végző személyek vezethetnek, akik a megfelelő óraszámú önismereti rész után elvégezték a Magyar Mozgás- és Táncterápiás Egyesület által indított képzést. Ennek több szintje létezik:
- azok, akik PMDTT csoportvezetők, akik kizárólag szupervízió (kvázi felügyelet) mellett vezethetnek személyiségfejlesztő, önismereti csoportot,
- PMDTT módszerspecifikus csoportvezetők, akik már önállóan vezethetnek személyiségfejlesztő, önismereti csoportot,
- pszichodinamikus mozgás- és táncpszichoterapeuták, akik pszichoterápiás csoportokat vezethetnek.
Hányan vannak egy PDMTT csoportban? Milyen a csoport összetétele?
Egy hosszabb PDMTT csoportot két mozgásterapeuta vezet, a csoport optimális létszáma általában 12–18 fő. Egy önismereti, felnőtt csoport összetétele nagyon változatos lehet. Minél változatosabb a tagok életkor, élethelyzet, nemek, élethelyzeti problémák szerinti összetétele, annál több tér nyílik a mindennapi életben, a hétköznapokban előforduló helyzetek, kapcsolatok reprodukálására, megértésére, újrakeretezésére.
Hogyan épül fel egy alkalom?
A csoport általában egy bejelentkező beszélgetéssel indul. A verbális kört követően következik a mozgásos munka, melyet a csoportvezetők a csoport aktuális állapotához igazítanak, instrukciókkal, zenékkel segítik a résztvevőket a testtudati munkában, az improvizációs készségek fokozatos kialakításában.
A mozgásos rész után újabb beszélgetés zárja le az alkalmat, amely lehetőséget ad az alkalom során megélt élmények feldolgozására, az egymásnak való visszajelzésekre, és arra is, hogy a hétköznapi tapasztalatok, valamint a csoportban megélt élmények összekapcsolódhassanak a személyekben, elindulva így a megértés és változás lehetősége felé.
Szükséges-e mozgásos előképzettség? Milyen eszközök kellenek a PDMTT-hez?
’Semmiféle mozgásos előképzettség, ügyesség, fittség, fiatalság nem szükséges!’
A csoport során, a vezetők által instruált feladatok, gyakorlatok során a csoporttagok a saját lelki is fizikai állapotukhoz illeszkedően tudják kialakítani improvizációs készségüket.
Javasolt puha, kényelmes, mozgásra alkalmas ruha. Általában cipő nélkül, mezítláb, vagy zokniban dolgozunk.
Egyéb irányzatok: Az integrált kifejezés- és táncterápia (IKT)
Az integrált kifejezés- és táncterápia (IKT) szintén mozgásos hangsúlyú, valamint egyéb művészeti elemekkel (rajzolás, festés, agyagozás, hangszerek használata, mesék alkalmazása, versírás, terápiás táncszínház, stb.) dolgozó egyéni és csoport-pszichoterápiás módszer. A folyamat az egész személyiségre ható önkifejezésre, alkotásra épül. Ebből a szempontból a kifejezésművészetek-terápia (expressive arts therapy) nemzetközi irányzatához tartozik, kiemelt hangsúlyt helyezve a mozgásra, táncra és testi élményekre.
Ez a fajta csoport jelenleg önismereti módszerként alkalmazható, klinikai alkalmazása mentális betegségekre még kidolgozás alatt ál.
Hivatkozások
http://mozgasterapia.net/
Forrás:
Szőnyi Gábor, Füredi János – A pszichoterápia tankönyve
Németh Attila- A pszichiátria rövidített tankönyve
A Magyar Mozgás- és Táncterápiás Egyesület hivatalos honlapja (lsd: fent)
Írta: Balló Henrietta
